A populisták tanulnak egymástól, módszereik között vannak átfedések, mondja a Princeton Egyetem politológia professzora a Financial Timesban, és meg is nevezi ezeket.
Az országok közötti konfliktusok helyett nagy szükség volna az együttműködésre. Ehhez egyaránt kell kellenek liberális és konzervatív eszközök. A jog érvényesítése és a titkosszolgálatok tevékenysége fontos szerepet tölt be az embercsempészek elleni küzdelemben, írja Gideon Rachman, a brit újság vezető külpolitikai szemleírója.
A Financial Times vezető külpolitikai elemzője szerint egyedül Kína képes érdemi engedményekre kényszeríteni Moszkvát, ideértve, hogy vonuljon ki a megszállt területek egy részéről, és ne akarja teljesen tönkretenni Ukrajnát.
Mostanság a háború megnyeréséhez nem elegendő, ha jobb vagy az ellenségnél katonailag, írja a bolgár politológus a Financial Timesban.
A platform európai digitális politikáért felelős vezetői is távoztak a múlt héten.
Össze kell hangolni a versenyt és az együttműködést az Egyesült Államok és Kína között, írja a brit lap. Ha nem így lesz, az katasztrofálisan rontana az amúgy sem fényes kapcsolatokon.
Ha látni akarja az európai pénzeket, a Fidesznek engedelmeskednie kell, illetve nagyon igyekeznie kell, hogy úgy látszódjon, mintha eleget tenne az előírásoknak, írja Tony Barber, a lap európai ügyekben illetékes szakírója.
Budapest „minden lehetőségre nyitott”, hogy enyhítse az Európai Unió aggodalmait a magyar jogállamiságot és korrupciót érintő kérdésekben – mondta Navracsics Tibor EU-ügyi miniszter a Financial Timesnak.
A Nyugatnak jobb formát kell futnia, nagyobb figyelmet kell tanúsítania Afrika iránt, ahol 2050-re a Föld lakosságának egynegyede él majd. Ha nem, akkor az oroszok és mások nem lesznek gátlásosak, írja a brit lap.
Hogy sikerüljön az összefogás és keresztezni lehessen az orosz terveket, ahhoz a kormányfőknek nem szabad engedniük a nemzeti ösztönöknek. Nem lehet azt állítani, hogy ez a most vagy soha pillanat az EU jövője szempontjából, de nem is nagy túlzás ezt kijelenteni, írja a brit lap szerzője.
Az elemzés szerint a Vodafone elnök-vezérigazgatója jelenleg alighanem a magyar himnuszt dúdolgatja, mivel az magasztalja a Duna és a Tisza országát. Mindenesetre a cég közleménye a magyarországi üzletág eladásáról tetszeni fog a helyi hazafiaknak, illetve a nemzetközi befektetőknek. Merthogy a szerződés elősegíti a digitalizációt – írja a vezető európai lap.
Oroszország számára a legnagyobb csapás az lesz, hogy nem jut nyugati árukhoz és alkatrészekhez. Moszkva befolyásolni próbálja az olasz választásokat. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Sőt, azzal részben Putyin hadigépezetét olajozza, állítja az egyik legnagyobb közép-európai környezetvédő szervezet vezető munkatársa. Összeesküvéssel vádolja az EU-t és Németországot a lengyel bankvezető. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A kulturális háborúk napjainkban a geopolitikai küzdelmek részét képezik. Ám az egymást átfedő szövetségek egészen furcsa konstellációkat eredményeznek, írja Gideon Rahman, a lap fő külpolitikai kommentátora.
Az ukrán harci sikerekből nem következik, hogy a szövetségesek visszavehetnek a támogatásból, írja a brit lap vezércikke. A jelek szerint Moszkva új offenzívára készül, de az is Putyin kezére játszana, ha patthelyzet alakulna ki. Számára ugyanis már az is jó, ha hosszú távra destabilizálni tudja a szomszéd államot, teszi hozzá a Financial Times szerkesztőségi állásfoglalása.
A debreceni akkumulátorgyár, mint befektetés azért is kényes, mert összességében is erősödik a vita Magyarország és Kína kapcsolatáról, illetve Peking európai ipari-kereskedelmi szerepvállalásáról, írja a brit lap.
Európában Keletre került át a hatalmi súlypont, ám a térség teljesen megosztott. A földrész jövője nagyban függ a lengyel választásoktól, attól, hogy ott milyen színezetű kormány irányít 2023-tól. Ám Magyarország hiába fúj egy követ a lengyelekkel a jogállam és Brüsszel kapcsán, az orosz kérdés éket ver közéjük, mondja napjaink egyik legfoglalkoztatottabb Kelet-Európa-szakértője.
Egy olyan despotának, mint Putyin, aki mindent egy vakmerő háborúra alapoz, kettős előnyt is kínál a nyugati demokráciák önmarcangolása, írja a brit lap elemzése.
Az apokaliptikus fenyegetések célja, hogy rákényszerítse Ukrajnát és nyugati szövetségeseit, hogy elfogadják Oroszország győzelmét a konfliktusban. A megszállt területeken a hétvégén elhamarkodottan megrendezett "népszavazások" célja, hogy kijelölje azt a vonalat, amelyet Ukrajna és a Nyugat nem léphet át – írja a Financial Times.
A közép-kelet-európai régióból csupán öt intézmény jutott be a listára.
